Amidala és Loreley közös/saját történetei

Üdvözlünk az oldalon!

Bocsi, hogy ilyen későn hoztam ezt a fejezet de nem volt időm felrakni..de mostmár egyre sűrűbben fogom felrakni őket!.Vigyor

3:Fejezet
-Hallod pakolj!
-Nem fogok!- mondtam dühösen
-Egy órád van összepakolni lent leszek!-És anya kiment a szobámból, kinyitottam az ablakot, hogy ha már el kell mennem hadd lássam még egyszer a tájat.Az ablakom párkányára könyököltem mikor a kertünkbe néztem az egyik bokornál láttam valamit, de pontosan nem tudom, hogy mit egy ijesztő árnyféleséget.Aztán mintha elszaladt volna valaki a látványtól a hideg is kirázott gyorsan becsuktam az ablakot aztán szobámban körbe nézve könnyes szemmel elővettem a bőröndöm. Pár ruhát belepakoltam aztán végig húzva a padlón levánszorogtam a lépcsőn anya elé. Anya már a nappaliban várt rám és így szólt:
-Örülök, hogy megjött az eszed!-és kiment az ajtón csomagjaival a kocsihoz majd én is utána mentem. A kocsicsomagtartóját felnyitotta bepakolta a bőröndöket én pedig duzzogva beültem a kocsiba.Anya bezárta a ház ajtaját majd ő is beült, látszólag dühös rám.Mikor a kocsival elindultunk könnyezett a szemem és, hogy anya ne lássa kinéztem az ablakon.Majd, hogy kicsit enyhítse a feszült hangulatot így szólt:
-Hidd el nekem is hiányozni fog ez a hely!
-Akkor meg minek megyünk el?!
-Kicsim már mondtam, kérlek ne haragudj rám a múlttal nem érdemes törődni.-Anya hangja folyton a fülemben csengett-"A múlttal nem érdemes törődni" és tulajdonképpen igaza is volt.
-És miért pont ma, miért ilyen későn utazunk?-mondtam
-Mert ha már ma Fairyland-be megyünk akkor már holnap kezdhetek érted? -Kérdezte anya
-Nem, de mindegy -A fejtábla szélére támasztottam a fejemet és elaludtam.
...
-Álomszuszék ébresztő! A mamám Sarah Parker hangja keltett fel.Csillogó szemekkel nézett rám, kiszálltam a
kocsiból és megöleltem, úgy szerettem hozzábújni mindig éreztem konyhája illatát.Majd átkarolt és így szólt:
-Gyere! Főztem nektek finom levest!-mondta jókedvűen.Nem voltam tulajdonképpen éhes de mama mindig nagyon finomakat főzött, ezért hát elfogadtam a tányér levest, jó ízűen megettem anyával együtt.Aztán mama megmutatta a szobámat, leültem az ágy szélére hallottam, hogy anya meg mama még beszélgetnek de hamar elaludtam, álmos voltam.Reggel anya ébresztet átölelt és így szólt:
-Megyek kicsim dolgozni! Vigyázz magadra!-és átölelt.Mikor elment pár perc múlva még mindig éreztem markáns kölnije illatát.
Ideje iskolát váltanod!-Szólt be mama szobám ajtaján.
 
 
Hát ez egy kicsit rövid lettZavarban van Ezért bocsánatot kérek barátnőm nevében is Nyelvöltés  A következő fejezetnél már izgalmasabb lesz!.:D

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 1
Heti: 5
Havi: 31
Össz.: 804

Látogatottság növelés
Oldal: 3.fejezet
Amidala és Loreley közös/saját történetei - © 2008 - 2024 - ownstory.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »